Felső-Aranyosszék
a Torda közelében fekvő Aranyosszentmihály és Várfalva községek 9 falujából
álló kistérség, a tágabb Aranyosszék hegyek felőli, azaz „felső” része – e
helyen került sor a szociológus, antropológus és HR-es, valamint a
Településfejlesztés mesterképzés hallgatóinak kutatótáborként megszervezett
szakmai gyakorlatára. A programban keretében a társadalomtudományi képzés során
tanult elméleti és kutatásmódszertani ismereteiket alkalmazták a terepen, de
remélhetőleg ennél sokkal több volt – átfogó megismerése a szóban forgó
régióban lakók mindennapi életének, múltjának és jövőterveinek, és nem
utolsó sorban az évfolyamtársakkal együtt töltött minőségi idő és közösségi
élmény.
A turizmus több szempontból is nagy fejlődési potenciált hordozó ágazata a helyi gazdaságnak, hisz a térségben vagy annak közvetlen szomszédságában számos közismert turisztikai látványosság található – elég ha csak a Tordai hasadékot, a Csukás vízesést, Berkesi szorost, vagy a Székelykőt említjük. Az e téren végzett kutatásunk alapján azt láttuk, hogy a desztinációkkal való ellátottság nem elég a turizmus felvirágzásához, és helyi gazdaságpolitikai intézkedések nélkül a helyi lakosság részesedése a látványosságok képezte erőforrásokból egyáltalán nem garantált. Az országos viszonylatban közepesen fejlett turisztikai szektort a térségen kívülről érkező vállalkozók dominálják, akik a helyi turisztikai értékeket így nem is nagyon hasznosítják. A tőkeerősebb külső vállalkozók szolgáltatásainak színvonalával viszont a helyiek nehezen tudják felvenni a versenyt. Ráadásul annak sincsenek mindig tudatában, hogy falvaik mekkora turisták számára érdekes természeti és kulturális örökséggel rendelkezik, így azokat maguk is csak kismértékben hasznosítják.
A térség gazdasági életében új helyzetet teremtett a közelben húzódó autópálya megépítése, amelynek köszönhetően egyre több külföldi cég nyitott munkapontot a községek területén. Ezek megjelenésének következményei - a munkaerőpiaci szerkezetének megváltozásától az intagtlanárakra gyakorolt hatásáig - szintén kutatási kérdésünk volt.
A tábor népszerű témája volt a helyi politika is, amely részben a magyar lakosság körében működő előválasztási rendszerre fókuszált, részben arra, hogy a mindössze 25 százaléknyi magyar lakossággal bíró Szentmihály községben hogyan került sor RMDSZ-es polgármester megválasztására, immár ötödik alkalommal. Az ezt vizsgáló kutatócsoport az önkormányzati politika szereplőivel készített interjúkat, jelenlegi és volt polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, tanácsosokkal, pártelnökökkel.
És végül a tábor ötödik témájaként a házassági piac változását vizsgáltuk, a házassági kapcsolatok térbeli változását. Az e téren bekövetkezett változások tulajdonképpen a társadalmi kapcsolatrendszerek általánosabb térbeli szerveződését jelzik. E célból az egyházi anyakönyvek házassági adatait vizsgáltuk. Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy a vizsgált térségben az utóbbi ötven év alatt kötött házasságok esetében a felek milyen településről származtak. Az adatokból jól kirajzolódik a kistérségi kapcsolatok jelentőségének a háttérbe szorulása előbb a megyei, később az országos és majd az utóbbi évtizedben a globális szintű kapcsolatok rovására. Az anyakönyvi kivonatokból származó eredményeink értelmezéséhez interjúkat is készítettünk, tavaly 20-as éveikben járó fiatalokkal, idén pedig középkorú és idős személyekkel, akik a párválasztási szokásaikról, preferenciáikról és a kor ismerkedési lehetőségeiről meséltek.
Bár egy kutatótábor elsősorban egy didaktikai program, a terepmunka eredményeként nagy számú, jól sikerült interjú született. Ezekből terveink szerint kellően megalapozott elemzések fognak születni, amelyeket a tágabb közönségnek is bemutathatunk, többek között a vizsgált kisrégió lakosainak is. A folytatás tehát következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése